XVIII.Rész

És az óra 10.50-et mutatott.
  -Jézusom.-sikítottam.
  -Mi?Ki?Mivan?-nézett Jasmie.
  -Sietnem kell.-rohantam be a szobánkba.Jasm csak nézett utánam.Gyorsan kivettem egy fehér térdig érő nadrágot és egy passzoló toppot.Egy fehér Concűverset és egy kistáskát.Pár kiegészitővel tuningoltam ezt majd a hajamat lófarokba fogtam.Mikor a fésüt a kezemből letettem,a telefonom megszólalt.
  -Igen.-szóltam bele.
  -Szia.Itt vagyok a házatok elött.De hol a kocsid?-kérdezte.
  -Tessék?Hát a ház elött.-lepődtem meg.De az eszembe se jutott volna,hogy Justin nem tud a költözésemről.-Jaj Justin..hát izé...tudod..az a helyzet,hogy New-Yorkban lakom.-nyögtem ki.
  -Mi?Dehát ezelött még itt laktál vagy nem?-akadt ki.
  -De.Majd elmondom.Találkozzunk a házadnál.-mondtam és válaszát vártam.
  -De..-mondta.
  -Semmid de.-szakítottam félbe.Letetem a telefontmajd puszit nyomtam anyuék arcára és padlógázzal indultam L.A. fele.Mivel a forgalom nem volt nagy,szerencsére tudtam haladni elég jól.Mikor odaértem az első ami szembetűnt a szurokfekete RangeRover.Leparkoltam és kisálltam.Ahogy becsaptam az ajtót megnyílt a bejáratiajtó és mögötte egy angyali arc démoni mosolyával csalogatott magához.Lassan közeledtem hozzá.Egy karját eltakarta az ajtó a másikkal meg támasztotta az ajtófélfát.Mikor már csak éppen egy pár centiméter választott el tőle megszólaltam.
  -Szia.-suttogtam.
  -Szia.-szorított magához és egy forró puszit nyomott az arcomra.Betessékelt majd az ajtót becsukta.Letettem a táskámat és leültem a konyhában egy bárszékre.
  -Kérsz valamit?-kérdezte.
  -Nem köszi.-mondtam.Bólintott és leült mellém.
  -Tudod ugye,hogy igen sok mondanivalót kell belesűríts 2 órába?Hm?-kérdezte és a hajával babrált.
  -Hát..igen.-mondtam.-De kezdjük inkább a konfliktusnál.Ott asszem te tartozol magyarázattal.-mondtam majd a kezeimet a combomra raktam.
  -Igen..igaz.-mondta és nyelt egy jó nagyot.-Tudod..aznap éjjel míg aludtál sokat figyeltelek.A sötétség vagy talán az angyalian démoni arcod,de kihozta belőlem azt a csókot.Én tényleg sajnálom.-huzogatta a vállát és kicsit lhúzódótt tőlem.
  -Értem.-suttogtam,mivel mást nemigazán tudtam mondani.
  -Most te jössz.Mit keresel te mégis New-Yorkban?-kérdezte.
  -Hosszú...-húztam a vállam.-Igazából az van,hogy 16 éven kerestül azt hittem Delia az anyám mialatt Victpria volt az.Apa nem mondta meg nekem most se.Magmtól jöttem rá.Mikor átköltöztünk Vegasból ide LosAngelesbe megtaláltam a levelét és egy képet.Rákerestem a neten és megtaláltam.Az is kiderült,hogy van egy ikertestvérem is akiről apa nem tud.Fogtam magam és ideköltöztem.Nem akarom többé a hazugságot látni.-mondtam és egy-két könnycsepp jlent meg az arcomon.Justin közelebb húzódott és letörölte azokat.
  -Tudod..én szüleim elváltak,miko 2 éves voltam.Bár akkor nem értettem semmit,most igenis tudom milyen is az ha egyik szülőtől távol élsz.Van két féltestvérem a Jazzy meg a Jaxon.Igazából ha tehetném,mindig apuval lennék.-mondta ő is.
  -Ez igazán szomorú.-mondtam miközben az arcát fürkésztem.Látszott a szemein,hogy most legjobban egy ölelésre vágyik.Felálltam és megöleltem jó szorosan.Megfogta a kezem és éreztem egy forró vizcseppet rajat.
  -Te..te...te sírsz?-lepődtem meg és a szeme alá húztam az ujjam,majd letöröltem a többi könnyet.Nem válaszolt.Csak szótlanul felállt és a kanapére ült.Megölelt egy párnát és abba folytotta könnyeit.Feltérdltem a háta mögé és megöleltem.Közben könnyeit törölgettem.
  -Sss..nyugodj meg.-suttogtam a fülébe folyamatosan.Hirtelen felém fordult én pedig újra az ölében landoltam.Felnéztem az órára.Háromnegyed 1.
  -Justin.-néztem még mindig az órát.
  -Hm?-nyöszörgött.
  -12.45. van.-mondtam.
  -Tessék?Mi?Nemár.Mennem kell.-állt fel gyorsan és a fürdőbe lemosta az arcát.Majd mintha smemisem történt volna visszajött hozzám..-Úgy 4-5 fele megyünk kosarazni.Utánad megyek New-York-ba.Add a lakcímed.-mondta.Vettem egy papírt és egy ceruzát majd leírtam neki a pontos címet.Mindketten beültünk az autóba és két külön irányba fárdultunk el..