Összes oldalmegjelenítés

2011. május 11., szerda

XV.Rész

A tenyerem izzadni kezdett a kormánykerék alatt és egyre inkább próbáltam uralkodni magamon,mint az útra figyelni,amiből baleset is lehetett volna.Megérkeztünk.Kiszálltam a kocsiból és nagy léptekkel közeledtem az ajtónk fele.Halottam a hátam mögött az ajtócsapkodásokat.De valami gyanus volt.Az én autómon kívül 2 ajtó volt és 3 ajtócsapás volt.Hátranéztem és egy Range Rover parkolt az én kocsim mögött.Az ablakok sötétek voltak így nem láttem ki ül benne.Visszafordultam és benyitottam a házba.
  -Evelyn.-esett nekem apu,te hidegvérrel eltoltam magamtól.Delia csak kisírt szemekkel figyelt a kanapéról.
  -Sajnálom.-suttogta anyu apunak.Bementem a szobámba és a költöztetőkkel együtt minden cuccomat összeszedtem különböző dobozokba.Fél óra alatt a szobában csak az üres bútorok voltak.
  -Mégis hová mész?-kérdezte apu mikor kivonultam a dobozokkal.
  -New-Yorkba.-mondtam hidegen majd elhagytam a házat.A dobozt ami a kezemben volt beletettem a csomagtartómba majd lecsuktam.Megnéztem,hogy a fekete kocsi még ott van-e a hátam mögött,de nem volt.Visszafutottam a házba,és egyenesen a szobámba mentem.
  -Bess.-kiáltottam a kiskutyám nevét.Ki is bújt az ágy alol majd az ölömbe kéreckedett.-Sziasztok.-kösözntem félszájról és elhagytam a házat.Remélhetőleg egy jó hosszú időre.Anya,Delia és apa mindezt szó nélkül nézte.Majd mikor beültem a kocsimba Victoria jelent meg az ajtónkban.Elindult a költöztetőkkel együtt a kocsija fele.Beült majd vezetni kezdett minket New-York fele.Nem telt sok időbe míg odaértünk.Kiszálltunk én meg idegességemben lerágtam az összes körmömet.Megfogtam Bess-t és sétáltam vele befele anya után.
  -Szia Jas.Megjörrünk.-mondta miközben belépett az ajtón.Jasmine kilépett az ő szobájából és meglepődve mért végig.Papucsba dugta lábát majd futólépésben esett nekem.
  -Evelyn.-ölelt meg szorosan.Éreztem egy forró könnycseppet lecsúszni a hátamon.Viszonoztam neki az ölelést.
  -Jasmine.-suttogtam.Anyár pillantottam aki meghatottan nézett minket ölelkezni.
  -Leszünk egy szobában?-fogta meg a kezem Jasmine és mintha olyan régi barátnők lettünk volna mosolygott.Bólintottam,majd megfogtuk a dobozokat és bevittük a szobájába.Jó nagy terülű teremben lakott így jócskán volt hely mindketttőnknek.Két kényelmes baldachínos ágy két szekrény két plazmatévé, a sarokban hatalmas faltól-falig tükrök.Egy stúdió felszerelés is volt,meg egy aprócska pódium.A ruhásszekrények beépitettek voltak így nem foglaltak olyan nagy helyet.Mindkettőnkek volt sminkesasztala.Elkezdtem kipakolni a ruhákat és ő is segített.Hirtelen felkapta a fejét,mikor a cipőimet válogattuk.
  -Úristen.Ez a legújabb Gucci darab?-húzta végig ujját a leopárdmintás magassarkúmon.
  -Az.-válaszoltam neki mosolyogva.
  -Látom megtaláltátok a közös hangot.-nevetett fel anya.
  -Meg.-mosolyogtunk egyszerre.
  -Na majd késöbb folytatjátok de kész a vacsi.-mutatott a tégas konyha fele ami az emeleten volt.Bólintottunk,majd felálltunk és közeledtünk az ajtóhoz.Spagetti volt a vacsora amit imádok.Laskaszívások közepedte,hangosan nevetgélve elfogyasztottuk a vacsit.Éppen egy kis narancsléért indultam,mikor a telefonom megszólalt.Ismeretlen szám volt.
  -Igen?-szóltam bele.
  -Szia.Justin vagyok.-szólt bele az ismerős hang.
  -Jaj szia.-mondtam kedves hangon.
  -Tudod,történt ma reggel kis nézeteltérés.Esetleg,holnap délelött enne kis időd?-kérdezte.-Szeretném megbeszélni ezeket.
  -Persze.Mikor és hol?
  -Én utánad megyek délelött 11 körül.Utána dolgom van de délután megint szabad vagyok.Elemgyünk a srácokkal és a csajokkal egyet kosarazni.Jössz te is?-lelkesedett.Hát mivel nemnagyon voltam profi a kosárban csak azért mondtam igent,mert olyan aranyos.
  -Oké.-mondtam neki.
  -Szuper.Akkor holnap 11-kor.Szia.Jóéjt.-mondta majd letette.Visszacsúsztattam a telefont a zsebembe és ittam egy pohár narancslevet.Ahogy elmostam a poharat Jasminnak is lázasan csengeni kezdett a telefonja.Pár perc alatt lerendezte a dolgot ahogy én is.Elmostuk a tányérokat és folytattuk a pakolászáts...Miután befejeztük egymás szekrényéből rohangáltunk a másikba és ruha-cipő cseréket végeztünk.Anya lépett be a szobába:
  -Evelyn?-kérdezte.
  -Igen?-válaszoltam.
  -Holnap...            
     Folytatás következik:D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése